< VISSZA

Beethoven 250 - az összes cselló-zongora mű II. rész


komolyzenei koncert élőben az Uránia színpadán, 90 perc, 2021

Időpontok:

Rendező: Uránia Nemzeti Filmszínház

Előadja: Szabó Ildikó - cselló, Lajkó István - zongora

A program:

7 variáció Mozart: A varázsfuvola című operájának „Bei Männern, welche Liebe fühlen…” duettjére, WoO 46
g-moll szonáta Op. 5/2

- szünet -

Beethoven: 12 variáció Händel Judás Maccabeus témájára WoO 45
A-dúr szonáta Op. 69

Szabó Ildikó ajánlása:

"Op. 5-től Op. 102-ig, a “koraitól” a “kései” alkotókorszakig kapunk esszenciát Beethoven-művekből. Beethoven már az Op. 5 két szonátájával is bizonyítja kompozíciós képességeit, melyekkel teljesen új területre lép, és egyidejűleg felállítja a saját maga és az utókor számára is a mércét. Hogy Beethoven a zenetörténetben mennyire egyedülálló, annak egyik bizonyítéka a cselló-zongora szonáták létezésének ténye. „Új testamentuma” születik a hangszerkombinációnak, új formák és feltétlen kifejezőerő jellemzi a műveket. Sokan elfelejtik, hogy Beethoven tekinthető a klasszikus csellószonáta, mint műfaj, megteremtőjének. A hegedűszonátáknál Mozart jó példaként követhető, de Bach gambaszonátái csak korlátozott mértékben használhatók modellként. Az áttörés, a “koncertező cselló” emancipációjához hozzájárul az első két szonátához hasonlóan a porosz udvari látogatáshoz köthető Variációk Händel egy népszerű témájára, melyet szorosan követnek Mozart egy-egy Varázsfuvola témájára írt variációi. Míg az első szonátáknál Beethoven nem hagyott kétséget afelől, hogy virtuóz zongoristaként mutatkozhasson be turnéi alatt, addig a centrális A-dur szonáta, mely közvetlenül az 5. és 6. szimfónia után született, az arany középút: már valóban két egyenrangú hangszer párbeszédét hallhatjuk. A csellószonáták sorozata az Op.5-ös kezdethez hasonlóan zárul, az Op. 102 szonátapárjával. A formai újítások itt sem maradhatnak el - több, mint 200 évvel a komponálásuk után is sötétben tapogatózunk, mi lehetett a mester valódi szándéka, előadóművészek és zenetudósok gyakori szenvedélyes vitatémájává válnak a tételszámok,- és szerkezetek. Beethoven maga a C-dúr szonátát “szabad szonátának” nevezi. Párja, a D-dúr első ránézésre hagyományosabb, klasszikus háromtételes műnek tűnhet, ám a 3. tétel kettős fúgája mind a mai napig elképesztően modern hangzású.

Összeségében kijelenthető, hogy mi csellisták nagyon szerencsések vagyunk, hogy Beethoven mindhárom alkotói korszakában gondolt a hangszerünkre, és ilyen műveket hagyott ránk. Különleges alkalom, hogy egymást követő két este felhangozhat mind az 5 szonáta és a 3 variáció, mely remek lehetőség, előadók és közönség számára egyaránt, egy izgalmas zenei és életrajzi utazáshoz Beethoven belső világába."


Az előadókról

Szabó Ildikó Budapest, Berlin és Weimar zeneművészeti akadémiáin tanult. Szólistaként fellépett a Budapesti Fesztiválzenekarral Fischer Iván vezényletével, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Concerto Budapesttel, a Martinů Filharmonikus Zenekarral, a Magdeburgi Filharmóniával és a Hamburgi Szimfonikusokkal. Rangos fesztiválok meghívottja. A Pablo Casals Nemzetközi Csellóversenyen II. díjat, közönségdíjat és 7 különdíjat nyert. Díjazottja a Német Zenei Versenynek, a TONALi Grand Prix-nek, valamint 1. helyezettje a Popper, a Janigro és a Liezen Nemzetközi Versenyeknek. 2013-ban elnyerte a Junior Prima díjat. A Fischer Annie Zenei Előadóművészeti Ösztöndíj 2020. évi díjazottja. A klasszikus repertoár mellett elhivatott előadója a kortárs zenének, rendszeresen dolgozik együtt Eötvös Péterrel és Kurtág Györggyel. Egy Antonio Sgarbi (1894) csellón játszik a Német Zenei Alapítvány támogatásának köszönhetően.

Lajkó István 2007-ben kitüntetéssel diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora szakán, majd 2014-ben summa cum laude minősítéssel szerzett doktori címet. További tanulmányokat Hannoverben, a New York-i Juilliard School of Music-on és Weimarban. Több mint egy éven át volt a kölni Zene- és Táncművészeti Főiskola professzorhelyettese, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Számos hazai és nemzetközi verseny győztese és díjazottja, 2017-ben elnyerte a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat posztdoktori kutatásához. 2018-ban a Liszt Ferenc Társaságtól nyert Nagydíjat a Hungaroton gondozásában megjelent lemeze, amelyen Liszt Faust-szimfóniájának Carl Tausig-féle zongoraátirata hallható a múzeumunkban lévő kézirat alapján.


Jegyárak:

Földszint
1.-től 7. sorig: 3.100 Ft 
8.-tól az utolsó sorig: 2.700 Ft 

Emelet
Páholyok: 3.100 Ft 
Erkély: 2.700 Ft 

Tovább a Zenei példaképek sorozat további programjához>>>

A Zenei példaképek Beethoventől Kallós Zoltánig című sorozat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg.

Emberi erőforrások Minisztériuma      Emberi Erőforrások Támogatáskezelő 

Bemutató dátuma: 2021.12.16.
»Nov. 24. – Vasárnap«

Hírlevél feliratkozás

Met 2024-25

Royal Ballet 2024/25

Exhibition On Screen - 2023

Az Ismeretlen Uránia - kötet

kávéház banner 290x

Uránia Aranykönyv

Hívjon minket +36 1 486-3400 Főoldal Az oldal tetejére

Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.
A kávézó a mozi nyitvatartási idejében tart nyitva.

© Uránia Nemzeti Filmszínház
Az Art-Mozi Egyesület tagmozija

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
Adatvédelmi tájékoztató