Jób lázadása - Felújított változat

Rendező: Kabay Barna, Gyöngyössy Imre

Forgatókönyv: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Petényi Katalin Operatőr: Szabó Gábor
Zeneszerző: Jeney Zoltán
Szerkesztő: Dr. Hans Kutnewsky
Vágó: Petényi Katalin, Miklós Mária
Szereplők: Zenthe Ferenc, Temessy Hédi, Rudolf Péter, Léticia Cano, Verebes István, Gálffi László, Fehér Gábor, Görbe Nóra, Oszter Sándor

A holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-től visszatér a mozikba a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-ban készült, és 2019-ben teljes körűen restaurált, Oscar-díjra jelölt filmklasszikusa, a Jób lázadása, amely a vidéki magyar zsidóság elhurcolásának történetét beszéli el megrendítő módon – gyerekszemszögből.

Az újbóli bemutató kiemelt budapesti vetítési helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, ahol a január 27-én 18:00-kor megrendezett vetítést közönségtalálkozó követi: Kabay Barna társrendező-producerrel, Petényi Katalin forgatókönyvíróval és a Lackót alakító Fehér Gábor főszereplővel Molnár Antal történész beszélget a filmről.

A Nemzeti Filmdigitalizálási és Restaurálási Programban teljes körű felújítással újjászületett film üzenete ma is aktuális, felkavaró és érzelmileg megérintő története a zsidó–keresztény megbékélés fontosságára hívja fel a figyelmet. A filmklasszikus január 27-től országszerte tíz nagyvárosban tér vissza a nagyvászonra.

Az 1943-44-ben játszódó történet főszereplői, Jób és Róza, egy idős haszid házaspár, akik hét gyermeküket is elvesztették. Elhatározzák, hogy ellentmondanak a történelemnek és egy keresztény kisfiút fogadnak örökbe, hogy legyen kinek hátrahagyni szellemi és anyagi értékeiket. Az együtt töltött egy év során különös és mély szeretet születik meg az idős házaspár és a 7 éves vadóc kisfiú, Lackó között. Szeretet és fájdalom, hit és remény mozgatja az eseményeket, de az érzelmek mellett mindig jelen van a gyermek világra csodálkozásából adódó humor is, ahogy Lackó felfedezi a falusi élet, a szerelem, a természet, és a szülők vallásos életének titkait. Miközben a fasizmus egyre jobban fenyegeti az immár háromtagú család életét, Jób és Róza okosan és szeretettel gondoskodnak Lackó jövőjéről. Egy napon aztán megérkeznek a csendőrök, hogy deportálják nevelőszülőket. A kisfiú kétségbeesve fut a szekerek után, s nem érti, hogy Jób miért tagadja meg…

A Jób lázadása 4K felbontású, teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet hosszútávú filmfelújítási programjának keretében valósult meg. A restauráláson a Filmarchívum és Filmlabor mintegy harminc szakembere dolgozott. A film képi világát az operatőr, Szabó Gábor bevonásával rekonstruálták, a hangsávok az eredeti mágnesszalag digitalizálását követően Petényi Katalin és Kabay Barna közreműködésével kerültek felújításra. A felújított változat díszbemutatója az Uránia Nemzeti Filmszínházban volt 2019. decemberében.

„Megrendítő, csodálatos alkotás, mindenkinek meg kellene nézni, mindenki tanulhat belőle. Benne van a filmben az a remény, hogy hitből újjáépíthetünk egy társadalmat” - mondta Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a decemberi Uránia-beli bemutatón a filmről.

„Ez egy olyan film, amit nem felejt el az ember. Egy szép és igaz történet hagyományról, erkölcsről, kötelességről, az embertársak és az Isten szeretetéről”. FORWARD, 1984 Masha Leo

„A Jób lázadása egyszerre szép és tragikus. Nagyon szép! Csodálatos látni. Ragyogóan extravagáns, érzékien gazdag.” LOS ANGELES TIMES, 1984 Kevin Tomas

„Azok közül a filmek közül, melyek az 1943-as zsidóüldözést mutatják be, a Jób lázadása a legautentikusabb, legmeggyőzőbb és legmeghatóbb.” NEW YORK POST, 1984 Archer Winstein

Díjak: Zenthe Ferenc Jób megformálásáért megkapta a Magyar Filmkritikusok Díját, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmjét San Remóban nagydíjjal jutalmazták, Cannesban elnyerte az Ökumenikus Zsűri Díját, és 1984-ben Oscar-díjra jelölték a Legjobb külföldi film kategóriájában