Közelkép Filmklub: Lajkó - Cigány az űrben

Director: Balázs Lengyel

Cast: Tamás Keresztes, József Gyabronka, Tibor Pálffy, Böger Anna, László Fehér, Nóra Trokán, Beniuk Bohdan

Közelkép Filmklub: Filmvetítés, előadás és beszélgetés a Magyar Filmtörténeti Kutatócsoport (ELTE) és a Metropolis folyóirat szervezésében havonta az Urániában. Kortárs magyar filmekről mindenkinek, akiket komolyan érdekel. A vitaindító előadást tartja és a beszélgetést vezeti Gelencsér Gábor filmesztéta.

1957 elején a Nagy Szovjetunió úgy dönt, hogy baráti országai közül Magyarországnak ad esélyt, hogy kiválassza a földkerekség első kozmonautáját, aki majd az első ember lehet az űrben. Karmazsin Jenő elvtárs, a Kunmadarasi Vörösiszap Termelőszövetkezet elnöke tudja is, ki lehetne a legmegfelelőbb jelölt a nagy utazásra: Serbán Lajos, azaz Lajkó, ahogy mindenki hívja, már gyermekkora óta betegesen vonzódik a csillagokhoz. Ezt a vonzalmat nem kis részben anyjának köszönheti, aki beavatta a cigány asztrológia rejtelmeibe, és sajnálatos módon, Lajkó egyik rosszul sikerült rakétakísérletének következtében, már nem lehet velük. Lajkó egész életét egyetlen célnak rendeli alá: eljutni az űrbe, és ott bocsánatot kérni anyjától. Mikor Lajkót kiválasztják az űrutazásra, még nem is sejti, hogy álmai nem véletlenül válnak épp most valóra. Ám előbb Bajkonurban, egy különleges verseny keretében dől el, hogy a magyar Lajkó, a német Helga Mengele, az észt Ilmar, vagy a mongol Timuzsin lesz-e a szerencsés kiválasztott, a versenyt ráadásul maga Leonyid Brezsnyev elnököli. Közben pedig Lajkó apja is újra és újra feltűnik, tovább bonyolítva Lajkó kalandjait.

Lengyel Balázs az HBO sikeres tévésorozatának, az Aranyélet második évadának a vezető írója, akinek a Lajkó – cigány az űrben az első játékfilmes rendezése. Előtte A répa címmel rövidfilmet is rendezett. “A Lajkó a XX. század történelmének őrültségeit és sötétségét vígjátéki eszközökkel megmutató történet. Hősei valós és kitalált figurák, helyszínei valós és képzelt vidékek, fordulatai valós és mágikus események. A XX. század nagyszüleink százada, az ő sorsaik nyögik azoknak a borzalmaknak a súlyát, amiről talán humorral lehet a legőszintébben beszélni, és ami kihat a mai generációk életére is” – mondja a rendező a történetről.